A párbeszéd művészete és a mediáció jövője

Forrás: Lege Artis
Megjelenés időpontja: 2015. március
Katherine Triantafillou 2015. februári cikke alapján az ismertetőt összeállította: Papp Tímea

Olyan megrendítő események zajlanak a világban, hogy kétségeim támadtak azt illetően, vajon a világ problémáit az egyre több „háborús beszédtéma” megoldja-e. Lehet, hogy inkább több békével kapcsolatos megbeszélésre lenne szükségünk.

Bár elég jó meglátásaim vannak a jövőre vonatkozóan, most igazán bajban vagyok, mert nincs határozott képem arról, hogyan alakul majd a mediáció. A mediátorok egy része úgy gondolja, hogy a mediációs folyamatot egységes sztenderdek mentén kell levezetni. Mások a spirituális/érzelmi vonatkozásokkal foglalkoznának inkább - a felek közötti ellenségeskedés csillapításával -, annak érdekében, hogy a konfliktusok erőszak nélkül legyenek kezelhetőek. Mind a két megközelítés hasznos lehet, de én egy eltérő szempontot ajánlok átgondolásra: Milyen mértékig nyújthat „modellt” a közösség számára a mediáció, hogy a békés párbeszéd a sokszínű társadalom minden szintjén létrejöjjön? Felmerül az a kérdés is, hogy egyéni üléseinken szerzett mediációs tapasztalatainkat, készségeinket, hogyan hasznosíthatjuk a közösség javára.

A mediáció legegyszerűbb formája a facilitált párbeszéd szemben álló ember/emberek csoportja közt. Amiért a mediációt választják az emberek, az az, hogy a konfliktusukat meg akarják oldani, de úgy érzik ezt a párbeszédet nem képesek magukban lefolytatni. A mediációs esetek számának növekedéséből úgy tűnik, hogy erősödik az a társadalmi szükséglet, hogy a konfliktusokat mediációval kezeljék. Jelenleg a mediációt  konfliktuskezelési- és a bíróság elkerülési eszközének tartjuk. Itt az ideje, hogy a mediátorokra és a mediációra az emberek közötti párbeszéd bátorítójaként tekintsünk, melynek alkalmazásával megtanítjuk az embereket arra, hogy képesek legyenek egymással eredményesen kommunikálni. Ez különösen igaz a közösségi életben, a médiában és egyéb tradicionális közösségi fórumokon zajló párbeszédekre.

A világ a médiának és a technikának köszönhetően ma már „kisebb”, könnyebben közel hozza az eltérő kultúrákat. Tájékozódhatunk tízezer mérföldnél távolabbi vidéken élők örömeiről és tragédiáiról, és az internet segítségével pénzt gyűjthetünk jótékonysági célokra. A netes kommunikáció hátulütője, hogy gyakran durvaságokat, trágárságokat, kegyetlenségeket tartalmaz. Elgondolkodtató posztok után is támadó megjegyzések következnek, mert valakit felbőszített valami, amivel nem ért egyet.

Telefonjainkkal képeket teszünk fel magunkról és fontosnak gondolt eseményekről, megtaláljuk a legközelebbi éttermet, érzelmeinket ikonokkal jelezzük, de megérinti-e ez a másik ember lelkét? Képesek-e csillapítani a másik ember dühét, vagy kirángatni őt a kétségbeesésből? Mint sokan mások én is aggódom, hogy gyermekeink bár tökéletesen képesek kezelni a különböző informatikai eszközöket, de nem tanulják meg azokat a szociális készségeket, amelyek képessé tennék őket a párbeszéd művészetére. Naponta láthatjuk a hírekben, hogy egy egyszerű konfliktus két ember között hogyan eszkalálódik tragikus gyilkolássá, miként a három muzulmán diák meggyilkolásának esetében Észak-Karolinában.

Azt gondolom, hogyha a mediáció fejlődik és nem csak az egyik konfliktuskezelési eszköz marad, akkor vissza kell térnünk az alapokhoz – nevezetesen oda, hogy hogyan tanítsuk meg az embereket a civilizált párbeszédre? Hogyan osszuk meg tudásunkat az emberekkel, hogy maguk is képesek legyenek megoldani a vitáikat külső beavatkozás nélkül. Sok szempontból a mediáció egyre inkább emlékeztet arra a jogi rendszerre, amit helyettesíteni próbál. Mivel költségei a mediációs eljárásnak is vannak, leginkább csak a fehér középosztály számára elérhető. Van saját nyelvezete és eljárási formája. Gyakorlói is elsősorban képzett, fehér közép/felsőbb osztálybeli emberek. Véget kellene vetni ennek a gyakorlatnak. A mediáció nem a számunkra kitalált ezoterikus tudomány, amit csak a felkent kevesek tudnak megtanulni.

Mediátorként azt gondolom, hogy három területen kéne hatást gyakorolnunk a mediáció jövőjére.

  1. Utat találjunk az iskolás gyerekekhez, és bevonjuk őket a „mediáció, mint párbeszéd” közösségébe. Személyesen is többet kell tennünk, aktív részt kell vállalnunk abban, hogy az embereket egészen fiatal koruktól megtanítsuk arra, hogyan beszélgessenek egymással, hogy meg tudják oldani konfliktusaikat.
  2. A második terület, amin változtatni kell, hogy az eltérő kultúrák, vallási közösségek, népcsoportok, osztályok, műveltségi területről érkező mediátorok számát növelni kell. A magasan képzett mediátorok hasonló tanulmányaik miatt, hajlamosak hasonló nézőpontot képviselni. A különbözőség biztosításához nem elég, hogy „eltérő kinézetű” emberek legyenek a mediátorok, különböző nézőpontokat, tudást és tapasztalatot is képviselniük kell.
  3. Ösztönözzük a közösségi mediációs modell fejlesztését és alkalmazását más országokban is. Ahogy a mediáció nemzetközileg is elterjedt, sok országban a jogászokból lett mediátor modell honosodott meg, szigorú, intézményesített kontrollt gyakorolva a fölött, hogy ki és hogyan végezheti a mediációt. Görögországban például a legutóbbi időkig csak jogászok lehettek mediátorok, a kormányok szigorú szabályok alapján felügyelték a honoráriumot, az engedélyek kiadását és a képzéseket is. Annak korlátozásával, hogy ki és milyen körülmények között mediálhat, korlátozzuk azoknak a tehetséges, más szakterületről is jöhető jelöltek számát, akik frissítést, új szemléletet hozhatnának.

A mediáció jövőjét az értelmes párbeszéd fogja meghatározni, ami lehetővé teszi egymás jobb és elmélyültebb megismerését. Vissza kell hoznunk a párbeszéd művészetét, hallgatnunk kell azokra, akik képesek a jövő nemzetékét a kreatív problémamegoldás iránt elkötelezetté tenni. 

 

 

vissza


Iratkozzon fel hírlevelünkre

Aktuális képzések

Mediátor alapképzés
Időpont: egyeztetett időpontban

Haladó mediátor képzés

Időpont: egyeztetett időpontban

Továbbképzés mediátoroknak
Képzés 1.: egyeztetett időpontban
Képzés 2.: egyeztetett időpontban

Szupervízió
Időpont: egyeztetett időpontban

Szakmai cikkek

A párbeszéd művészete és a mediáció jövője
Papp Tímea, Lege Artis.

Miért fontos a megbeszélés?
Papp Tímea, Lege Artis.